Két évvel, és két nappal legutóbbi bejegyzésem után ismét "tollat" ragadtam. Az elmúlt két évben nem sok időm jutott dombházunkra, de azért a külső megjelenés kezd kialakulni. A következő képek az elmúlt egy évben készültek.

Dömink az előtető széléről vigyázza a házat.

A tetőre visszatelepültek a telken honos növények.

A homlokzat elnyerte végleges megjelenését. A járda is bontott téglából készült, mint tömegkályhánk, kitöltő falak, és a belső burkolatok egy része.

A táj ősszel is kényeztet szépségével...

Az előtető kialakításánál figyelembe vettem a téli napsugár beesési szögét. Így napsütötte téli napokon akár mínusz fokok esetén sem kell befűteni, mivel az ablakokon keresztül elegendő napfény érkezik a dombházba, ami megemeli, de minimum szinten tartja a benti hőmérsékletet.

Tetőablakunk jó hőszigetelésének bizonyítéka, hogy a ráesett hó nehezen olvad le róla.

Tömegkályhánk harmadik éve megfelelően működik. Az első két év után nem kellett a kéményből a kormot eltávolítani, mert nem volt. Fele annyi fával fűtjük most a házat, mint az első télen, amikor vízteres sparhelttel fűtöttünk, a hőmérséklet mégis két fokkal több, mint akkor.

Beköltözésünk óta eltett több, mint négy év alatt dombházunk hőszigetelésének, hőntartásának, és különböző felületei hőmérsékletének folyamatos méréseit végzem. A mérésekből levont tapasztalatok segítettek abban, hogy a ház fűtés igénye évről-évre csökken. Ehhez persze némi módosításokat végzek,amit addig szeretnék folytatni, míg a ház teljes tűzifa igényét a telken termő fák gazdálkodásából elérjük. Remélem, hogy ez 2-5 éven belül realizálható lesz.

www.muszakiellenore.hu

Telkünk megvásárlása óta nem az első alkalom, hogy a zúzmarás táj kényeztet szépségével. Most, 2020 januárjában több, mint egy hétig volt tartósan mínusz 2-4 fok a hőmérséklet, miközben a páratartalom közel 100%-os volt. Ennek következményeként elkezdtek zúzmarásodni a fák, bokrok, és minden ami kint volt.

Ez a bejegyzés kevés szöveggel, szép képekkel próbálja bemutatni a Nyakas téli szépségeit.

A mélymulcs télen is dolgozik, mínusz pár fokon még nem fagy le.

A szomszéd házát télen szoktuk látni, most a zúzmara elrejti, csak a tetőgerinc látszik.

A dombház tetejéről jól látható a legközelebbi szomszéd, egy madárodú. Jelenleg lakók nélkül.

Dombházunk téli köntösben...

A dombház melletti kert mélymulccsal, gyümölcsfákkal.

Egy élmény, ilyen utcában hazajönni.

"Duruzsol a tűz, darazsol a hó

Ilyenkor idebenn ülni jó!" (Gryllus Vilmos)

....és hiába vetnétek a mókusok elé, ők most alszanak. Pár napja már nem látom őket.

www.muszakiellenore.hu

Az évek alatt, a kert kapott a legkevesebb törődést...sajnos.

Az építkezés minden olyan időt elvitt, amit a kertre szerettem volna fordítani. Ennek idén véget vetettem, és elkezdtünk a kerttel is jobban foglalkozni. Pont egy olyan évre riadtunk, amikor az éghajlatváltozás ténylegesen megtapasztalható volt, és valószínűleg ezután még inkább így lesz!

Kezdődött egy korai, márciusi tavasszal, ami hamar átment egy tavaszi őszbe, majd jött az extrém sok csapadékot hozó tavasz végi nyár. Sok növény megsínylette ezt a változásokban dúskáló időszakot. Nem is az a célunk, hogy a megszokott, vagy inkább elfelejtett háztáji, kiskerti növénytermesztést folytassuk, sokkal inkább az, hogy megtaláljuk azokat a növényeket, amik jól érzik magukat az ilyen klímában, vagy ha nem, akkor legalább eltűrik ezt az időjárást.

Szerencsére vannak ilyen növények.

A tökféléknek kifejezetten tetszik, de vigyázni kell, hogy ha kimaradnak az esők később, akkor azt mindenképpen pótolni kell rendszeresen! A paradicsomból többfélét ültettük, egy erre szakosodott intézet jóvoltából.

Jól megél nálunk már a batáta is, jelenleg az ültetés módozatait próbálgatjuk. Mélymulcsos részen nőtt a képen látható tő. Nem lett agyonlocsolva...

A borsóból egymás után háromszor vetettünk. Bár az első volt a legjobb, de a következők is elég termést hoztak még.A cékla ilyen szép még nem volt nálunk, a karalábé is nagyra nőtt,

de a hagyma, jégcsap retek, paprika is szépen lett.

A mulcsterítésből kinőtt pár kalászos, ezeket learatjuk, és jövőre elvetjük. Cél, hogy a kertbe élő poloskákat magukhoz csalogassák, mert egy felismerés alapján erre van esély.

Fűszernövényeket is elkezdtünk ültetni a kertbe több felé, a kapor vetés nélkül jelent meg az egyik rézsűfelületen.

Több éves tapasztalatunk, a begyűjtött gyümölcsök jellemzői, és a net segítségével egyre több régi fánkat sikerül beazonosítani. Vannak értékes, kártevőknek ellenálló fajok, és olyanok is, amikre sok gondot kell fordítani, ha élvezni szeretnénk termésüket. De permetezni továbbra is csak öko szerekkel fogunk, mint pl. csalánlé, poliversum és ilyenek. A gyümölcsfák között mélymulcs terítés készült, ebben nőttek a céklák. (2018-as a kép, akkor rengeteg alma volt, idén alig) 

 Több éve ültettem csicsókát is, de nem akart növekedni. Idén év elején kiszedtem, és egy bekevert talajú helyre ismét elültettem. Ez hiányzott neki, a lazább talajban beindult a növekedés sokasodás.

Télen elkezdtem feltérképezni a kertet termő növények tekintetében, és arra jutottam, hogy 50-52 termő növényünk(növénycsoportunk) van, így májustól novemberig van friss gyümölcs a kertben. Ha kevesebb az alma, akkor ott van a körte, vagy barack, esetleg a sokféle szilva.

Zöldségtermesztésünket a mélymulcsos terület növelésével szeretném fokozni. Pár év múlva szeretném elérni, hogy az éves szükségletünket meg tudjuk termelni. Idén 50m2 volt mulcsolva, most ősszel 100m2-re bővítettem. Jövőre derül ki, hogy a szükségleteinket mekkora területen tudjuk megtermelni, és így a végleges nagyságot egy év múlva kívánom kialakítani.

Négyzetméterenként majdnem egy 120 literes zsáknyi levél szükséges. Idén kb 70 zsáknyit terítettem, főleg az újonnan kialakított részekre.

www.muszakiellenore.hu

Mivel az épület lejtős terepen épült, és a bejáratunk a ház délnyugati oldalának közepén helyezkedik el, ezért a bejárat előtti tér a tereppel nem szintben találkozik, hanem egy - építőipari szaknyelven - bevágásban. A mesterséges és természetes terep találkozását többféleképpen lehet összekapcsolni. Lehet például egy füvesített rézsűvel összekötni, teraszosan kialakítani, vagy akár támfalat építeni.

A rézsű képzést elvetettük, mert annak nincs elég hely, ha nem akarunk növényeket irtani. A teraszos kialakításhoz is több helyre lenne szükség, így a támfalépítésnél maradtunk.

Tulajdonképpen vegyes kialakítású támfal készült, ahol a teraszos és rézsűs kialakítást is alkalmaztuk kisebb mértékben. Szerettük volna építési maradékból, vagy természetes anyagokból megépíteni, ezért végül fából kiviteleztük. Az oszlopok körmart akácból, a vízszintes elemek fenyő pallóból készültek, lenolajjal felületkezelve. A teraszos kiképzés arra is jó, hogy vízigényesebb növényeket is lehessen ültetni, anélkül, hogy a locsolóvíz elfolyna a felületről.

Már ezen a képen is látszik, hogy a bejárat előtti tér burkolata is készülőben volt. Elég sok bontott téglánk maradt még, ezért ebből készítettem el. Így nem lett annyira sík a felülete, mintha pl. térkőből csináltam volna, de rusztikusabb és környezet kímélőbb. Az ágyazathoz és a fugázáshoz is csak murvát használtam. A felületét a tél előtt még kezelni kell majd, amit szintén lenolajjal kívánok megoldani.

A kaputól a házig sokáig csak az építés idején elkészített ideiglenes építési út volt kialakítva. Tulajdonképpen ezen is tökéletesen tudtunk közlekedni, de azért ,hogy az utat az udvartól el lehessen különíteni, valamint, hogy a növények telepítését is le tudjuk határolni, ki lett alakítva a végleges belső utunk.

Korábban bontásból szerzett bazalt kockakővel szegélyeztem, 0-20-as zúzottkővel terítettem. Erre még egy finomabb zúzottkő kerül, hogy babakocsival és gyerekbiciklivel is könnyen járható legyen.

Egyik oldalán az udvar füves területe, a másikon a méhlegelő virágoskert kezdemény látható.

Az épületen belül is elkezdtem készíteni a hidegburkolatokat. Lapjára vágott kisméretű bontott téglából épül. A kivitelezése lassú, mivel több technológiai szünetet is be kell iktatni, hogy megfelelő minőségű legyen. Padlófűtés van szinte minden hidegburkolat alatt, ezért a ragasztás, fugázás, impregnálás között is napokat kell várni a folytatásra. A felület végül kézi csiszolás és takarítás után olajbeeresztéssel lett felületkezelve.

 A kályha előtti téglaburkolat is elkészült:

A gyerekszobába fapadló készül, de a képen látható még nem a végleges állapot. Ide tölgy szalagparketta lesz fektetve a fenyő álpadlóra. Természetesen minden lenolajjal kezelt.

Közben a kert is szépül, de szigorúan a környezettudatos emberek szemével nézve. Nincs a fű tarra vágva, nem alkalmazunk vegyi anyagokat, hogy a fű "szép zöld" legyen, mélymúlcsos kiskertünkben nem cél a gyomok szisztematikus irtása stb. A következő bejegyzésben a kertről írok.

Ezt a bejegyzést karácsony előtt szerettem volna megírni, de nem tudtam annyi időt a tömegkályhánk építésére fordítani, hogy akkor beüzemeljük.

Igen, ez egyben azt is jelenti, hogy mostanra végre beüzemeltük, bár néhány kisebb beavatkozás még hátra van. A kályha használatával úgy érzem, minőségi változás állt be a fűtésünk terén. Igaz ugyan, hogy alig vagyunk túl a szárító fűtésen, és a kályha csúcsterhelését is lassan kívánom elérni, de már most elég csak egyszer begyújtani naponta, és így is kellemesebb a klíma, mint volt a sparheltes időszakunkban két befűtéssel, folyamatosan adagolva a fát. De nézzük az építést képekben:

Egy korábbi bejegyzésemben, amikor a sparheltet mutattam meg, akkor már a képen látszott a tömegkályha betonalapja. Erre  a vasalt beton alaplemezre került a tégla kiegyenlítő réteg, amivel a padlóvonalhoz képest beállítottam a szintet.

A képen látható két csőbevezetés. Az egyik az égési levegő egy részének közvetlen bevezetése a tűztérbe, a másik a lakótérből biztosított égési levegő utánpótlását szolgáló levegőbevezetés, melyet a kályhába előmelegítünk. A cél az égési levegő megosztásával az volt, hogy az égés ideje alatt a lakótérben cserélődjön kissé a levegő.

Miután elkészült a téglaalap, "szárazon" kiraktam a kályha formáját. Ez nem csak a kályha elhelyezkedésének beállítása miatt volt célszerű, hanem a soronkénti téglakötések megtervezése miatt is. Derékszögű oldalakkal határolt kályhák esetében ugyanis lehetséges akár téglavágás nélkül is kályhát építeni, de ehhez a kályhához mindenképpen kell téglát vágni. Csak az nem mindegy, hogy mennyit.

Az első sor beállítása után viszonylag gyorsan el lehet készíteni a kályha tűztér alatti részét. Sokan talán azt gondolják, hogy ez a rész a hamuzó, de nem. Részleges biotűztér készül, annak hatásfokát pedig rontaná a rostély, így az elmarad. A kályhának ez az alsó része az égési levegő elosztását hivatott megoldani.

Látható, hogy kétoldalt lesz a biotűztér levegőellátása, hátul pedig egy víztartály, ami a használati meleg víz készítését fogja biztosítani. A biotűztér hatásfoka így biztosan nem lesz az Osztrák Cserépkályha Szövetség által mért, szinte hihetetlennek tűnő 95% körüli, de ezt azért el fogjuk viselni.

Ahol a hőtágulásból jelentősebb hőmozgás alakulhat ki, oda hőálló kerámiaszálas paplan kerül dilatációnak. A tartály 100 literes, próbáltam kiszámolni, hogy kb 20kg fa elégetésekor - figyelembe véve a tégla hőtároló képességét is - ne tudjon felforrni a víz. Ezzel szeretném elérni, hogy áramszünet esetén se kelljen szünetmentes tápról gondoskodni. Egyébként a tapasztalat az, hogy kb. 15kg fa elégetése esetén csupán 65fokos víz termelődik, és az el is indul gravitációsan a puffer felé hőcserélni. Ehhez persze az égéstér egy részét el kellett választani a tartálytól, ami jó ötletnek bizonyult.

A tűzteret a tűztér ajtó tetejéig készítettem el, és utána a külső falazatot húztam fel eddig a szintig. A tűztérajtó besüllyesztve készült ami egyrészt esztétikai, másrészt biztonsági szempont volt. Alul látható az egyik tisztítónyílás.

A kályha külső falát annyira raktam föl, hogy a tűztérajtó fölötti áthidaló még elkészülhessen, csak ezután kezdtem el készíteni a tűztér szűkítést és a "torkot". Közben persze beépítésre került a lakótér levegőpótlását biztosító levegő előmelegítő cső, valamint szakaszosan belülről vakoltam a falakat.

Miután a torok elkészült, kialakult a másod égés tér, ami egyben a fekete sütő is. Itt említem meg, hogy sokak szerint a másod égéstérben nem is égnek el további szénhidrogének, csak a hőleadást fokozza. Nem tudom, üzemelés közben lehet majd tapasztalatokat gyűjteni, próbálgatni.

A sütőajtó is beépítésre került, ezzel az égésterek lezárásra felkészültek.

Oldalról fotózva látszik a füstgáz elvezetés, valamint az, hogy több harangrendszerű rekesz kialakítása is megtörtént. Hátha sikerül kicsit több hőt átadni a kályhának (Igor Kuznetsovnak sikerült).

...és megint a külső fal következett, meg a sütőtér feletti boltív...

Az első begyújtás után még tömítettem a felső ajtón, aztán rákötöttem a tartályt a melegvíz hálózatunkra. Ezen a képen már így üzemel, termeli a melegvizet, fűt a lakásban.

A kályha üzemképes, de még nincs teljesen készen! Hiányzik a fugázás, felület tisztítás, felületkezelés, a korona, a szikrafogó és a kályha előtti vágott tégla burkolat. Remélem mielőbb elkészül a következő kép, amin ezek a hiányosságok már pótolva lesznek.

A kályha több üzemállapotot tud:

- kémény előmelegítés: amikor a füstgázok a lehető legrövidebb úton a kéménybe jutnak, így előmelegítve azt, fokozva az üzemi huzatot. Hosszabb üzemszünetet követő első begyújtáskor alkalmazandó!

- csak használati melegvíz(HMV) előállítás: ha fűtési szezonon kívül kell HMV, pl. ha a napkollektorunk nem termel elég melegvizet. Tavaly 5-6 ilyen nap volt, akkor tartósan borús volt az idő, rá kellett segíteni a napkollektor melegviz termelésére. Ekkor a kályhatest csak igen kicsit tud melegedni.

- csak fűtés: ha fűtési szezonban nem kell a HMV. Ilyen esetről nem tudok, de azért kialakítható...

- egy, kettő, vagy három szoba fűtése. Valójában minimum két szoba fűtve lesz, a végleges beállításnál pedig három.

Az üzemállapotokból természetesen az a legkedvezőbb, ha a kályha teljes spektruma ki van használva, ekkor adja le a legnagyobb felületen a füstgáz a hőt, ekkor legjobb a hatásfoka. Ez az állapot a három szoba fűtés, közben HMV termelés. Így nem üzemeltünk még, és valószínűleg csak tavasszal próbálom ezt ki, mivel ahhoz teljesen kiszáradt kályha szükséges, a nagyon lehűlő füstgáz rosszabb áramlási viszonyai miatt. Az üzemállapotokat a kályha üzeme közben nem lehet váltogatni! Begyújtás előtt kell beállítani a füstgázok útját!

És végül némi technikai információ a kályháról:

- Méretei: 145*140*220cm (elvileg 6kW)

- Beépített anyagok:

                - új, km tégla:                   50db

                - bontott tégla (kb.):         520db

                - samott km tégla:           200db

                - samott lap (50*25*4):        9db

                - kályhás agyag :            150kg

                - tűzálló agyaghabarcs:    200kg

                - homok:                           0.5m3

                - kerámia cserép:             40db

                - kerámia paplan:               2m2

                - öntvényajtók:                   3db

                - némi vasanyag a tartályhoz, gépészethez stb.

Ha ezt mind össze adom, akkor kb. 4000kg tömeg jön ki.

Csak a samottmag hőtároló kapacitása 300 fokra felfűtve: kb. 70-80kWh, a kályha többi része is nagyjából ennyi hőmennyiséget tud tárolni, ezt folyamatosan fogyasztva sugározza ki a hőt a lakásba, ezzel létrehozva a kellemes klímát. Nagyobb hidegekben persze elképzelhető a napi kétszeri befűtés is.

Van még olyan helyiségünk, ahol nem készült el a padlószigetelés. Amikor azon gondolkodtam, hogy milyen hőszigeteléseket használjak a dombháznál, két alapvető szempont volt. Az egyik, hogy a környezetnek és a mindenkori lakóknak ne ártsak vele. A másik, hogy hőszigetelésre hosszú távon megfeleljen.

Az első igényt nehéz betartani. A műanyag habok kőolaj alapúak, nem mondanám őket környezet kímélőnek. A természetes anyagokból készült hőszigetelések, mint pl. kőzetgyapot, üveggyapot, üveghab, duzzasztott agyag stb. legyártásakor pedig - most tessék figyelni!!- több szénhidrogént használunk fel, mint a műanyag habok gyártásakor. Tehát a műanyag habok környezetre gyakorolt hatása kisebb!!

Akkor mi marad? Nádszigetelés, cellulóz (papír) szigetelés, fa, esetleg kender... Ha ezeket az anyagokat mindenféle segédanyag hozzáadása nélkül építjük be, akkor elkorhadnak/rothadnak, bogarak, rágcsálók szétrágják őket. A kender talán a legjobb, de azt a formatartása miatt kell (főleg) ásványi alapanyagból készült kötőanyaggal kezelni. A többi organikus szigetelőanyagot szokták rovarok ellen bórax hozzáadásával védeni, ami egyébként gyerekek számára veszélyes méreg, de felnőttek esetén is okozhat súlyos problémákat, bizonyos határérték felett.

Legyen akkor gyapjú! Azt semmi sem károsítja, nem rothad el, nem kell hozzá kőolaj... Csak három-négy bolygó gyapjútermelése, ha ezzel akarnánk a hőszigetelést világszerte megoldani (meg ötször annyi pénz, mint amit az átlag hőszigetelésekre fordítanánk)

Végül a kender mellett döntöttünk. Az talán a legkevésbé környezetkárosító(a gyapjút elérhetetlennek érezve), természetes anyag, amihez nem adnak mérgeket, csupán szódát a tűzgátlás miatt. Kicsit ugyan drágább, mint az átlag hőszigetelések, de gyerekeink örülni fognak pár tíz év múlva, hogy ezt választottuk.

Viszonylag jól vágható, alakítható, így a párnafák között hézagmentesen lehet kitölteni a teret.

A szükséges használati melegvízet télen a tömegkályha fogja biztosítani (az elmúlt télen a vízteres sparhelt segített), év közben pedig a napkollektor. Itt az ideje ezzel is foglalkozni, hogy e miatt a sparheltbe már ne kelljen begyújtani.

Nem túl drágán, már hetvenezer forint körül lehet venni vákuumcsöves napkollektort, ami hozzávetőleg 1m2 felületű. Viszont az építkezésből is maradt némi hulladék anyag, így én ezekből készítettem el síkkollektorunkat, ami 5m2 felületű lett. A keret faanyaga, a hőszigetelés, a fekete pvc lágyfólia, a 4-es acélháló és a kötőanyagok maradékok.

Az acélhálóra rögzítem majd a a csövet.

Csupán a csövet, a polikarbonát fedést és pár szerelvényt kellett újonnan venni.

Egyébként ha minden anyagot újonnan vettem volna, akkor sem léptem volna át a négyzetméterenkénti tízezer forint költséget. A vákuumcsöves egy négyzetméteres napkollektor hetvenezer forint körüli, tehát a képeken látható prototípus hetedárú termék. Hatásfoka kb. 60%-kal kevesebb, mint a csúcsterméké, de így is érzékelhető, hogy mennyivel kedvezőbb a pénztárcánk, és a környezet számára a maszek megoldás.

Jelenleg napi 4-5 órát üzemel, amivel 200 liter 60-65 fokos melegvízet állít elő. Kialakítása miatt nem tud túlmelegedni, önszabályozónak nevezhető.

Az étkező feletti tetőablaknak is nekiálltam.

Kétrétegű táblásított borovi fenyő a keret, szegmensekből vágtam ki, csavaroztam össze, réseket fakittel tömítettem, csiszoltam.

Hét oldalúnak készül, hogy jó nehéz legyen megcsinálni, és így teljesen egyedinek mondható. Gyalult lécből vannak a gúla oldalai és alapja.

A hőszigetelő üvegek helyett végül a többrétegű, üregcellás polikarbonát mellett döntöttem, ami ugyan 10-15%-kal kevesebb fényt enged át, de törhetetlen. Eme tulajdonsága jól jön, ha megint egy őzbak tévedne a tetőre... Az egyik szegmens nyitható, a csúcskúpot horganyzott acéllemezből hajtottam.

Az épület melletti kis sufni a kerti szerszámok, anyagok, eszközök helye. Az ajtó lambéria burkolatot kap. Hogy az eső ne érje a burkolatot az ajtó fölé előtető készült fából. Szintén egyedileg, itthon legyártva.

A fal burkolata a mellette szükséges támfallal együtt fog elkészülni.

 www.muszakiellenore.hu

Ahhoz, hogy az épületet használatba lehessen venni, az engedélyes terv szerinti  jellemzőkkel, és a jogszabály által leírt használatbavételre alkalmas állapotba kell hozni. Ez nem jelenti azt, hogy mindennek el kell készülnie, így például nem kizáró ok a külső színezés, vagy a burkolatok hiánya sem. Nem is törekedtünk arra, hogy kulcsrakész legyen az épület, csak arra, hogy a Hatóság megadja a használatbavételi engedélyt.

Befejeztük a külső szigetelést, és elkészült a belső vakolat is.

A válaszfalak szárazépítéssel valósultak meg. Így a későbbiekben könnyebb lesz az esetleges változtatásokat megvalósítani.

A terv szerinti terepszint feletti épületrészen magastetőt kell kialakítani, ami egy kis „földszobrászkodás”-sal valósítható meg.

Ezek elkészülte után be is adtuk a használatbavételi engedély kérelmét,….

…. majd rövid időn belül azt meg kaptuk.

Ezután folytattuk az építkezés azon részét, amivel a lakhatóság elérése a cél.

Padló hőszigetelés, használati víz és fűtés gépészet, szobák burkolatának kialakítása álpadlóra.

A hőszigetelés itt is kőzetgyapot.

 Közben a fürdő szélességét kisebbre vettük. Itt már látható a válaszfal kezdemény.

Padlófűtés és falfűtés is készült.

 Az álpadlóra ideiglenes laminált padló kerül addig, amíg a páratartalom a padlóépítésnek megfelelő nem lesz.

Elkészült a komposzt budink is, nem csalódtunk, megfelelően működik.

Az épületben hosszú távon egy tömegkályha, valamint kiegészítő padló- és falfűtés üzemel majd. A tömegkályhát viszont a fűtési szezon kezdetéig nem tudtam elkészíteni, ezért beszereztünk egy használt vízteres kis sparheltet. Ezzel oldjuk jelenleg meg a használati meleg víz és a felületfűtésünk meleg víz igényét. Amennyiben a télen azt tapasztaljuk, hogy nem elegendő a belső tér felfűtésére így a rendszer, akkor egy kisebb kályha beüzemelésével oldjuk meg 2017-18 telén a fűtést.

A sparhelt melletti oszlop másik felén már látható a tömegkályha helyének előkészítése.

Nagy kérdés lesz még, hogy mennyi tűzifa fog fogyni az idén úgy, hogy a szerkezet szárítására is jelentős hőmennyiséget kell fordítani. Két erdei köbméter keményfát vettünk, és kb 2 köbméter telken vágott, gallyazott fa is rendelkezésre áll, remélhetőleg elég lesz a télen.

www.muszakiellenore.hu

Mikor az időjárás kedvezőre fordult, a már elkészült földfeltöltést rögtön befüvesítettük. Szerencsére tavasszal elég csapadékos volt az időjárás ahhoz, hogy a fű szépen elkezdjen nőni. Igaz elég sok gyom is kinőtt vele, de azok a fű kikelése után kifejezetten jó hatással vannak a mikroklímára, ugyanis gyors növekedésükkel a kiszáradástól védik a lassúbb, kezdetben gyengébb fűféléket. Ha már a fű megerősödött, akkor kell a gyomokat eltávolítani, addig csak gyérítjük.

A homlokzatszigetelés kőzetgyapotból készült azokon a helyeken, ahol biztosan nem lesz később földfeltöltés. Kicsit nehezebb vele dolgozni, és drágább is, mint a műanyag szigetelések, de legalább ennyire környezetkímélőbb is. Nehezebb rá a szövetháló ágyazása, mivel felülete rugalmas, így volt ahol kétszer kellett glettelni, mégis úgy vélem, hogy jól sikerült ahhoz képest, hogy nincs benne rutinom. A lábazati rész külön készült xps-ből a jobb teherbírása miatt, mivel ide vágott téglaburkolat készül majd. A külső szigeteléssel egy időben készültek el a látványtámfalak is.

Közben készült az előtető, amikor éppen volt idő, megfelelő időjárás, és gyalu is. Színe ugyanaz, mint a nyílászáróké, helyben gyalultam és festettük a megfelelő rétegben. Most tesznek jó szolgálatot a födém betonozásakor előre bekészített menetes szárak és dűbelek. Ezekhez van rögzítve a peremgerenda, amire támaszkodik az előtető szerkezete, külső oldalon gerendával alátámasztva. Mivel az előtetőn is föld lesz, ezért a faszerkezetre vízszigetelést, a szerkezet és a szigetelés közé megfelelő rétegrendet kell kialakítani, hogy a fa minél tovább beavatkozás nélkül épségben maradjon, ne korhadjon. Ennek egyik lehetősége – a megfelelő felületkezelés mellett – a faszerkezet szárazon tartása úgy, hogy a levegő járását biztosítjuk a megfelelő módon. Azokon a helyeken, ahol a szerkezet passzítása nem sikerült tökéletesen, ott fahelyettesítő anyaggal kell pótolni, csiszolni, majd festeni.

www.muszakiellenore.hu

A földfeltöltésre alkalmas időjárás megérkezett, amit gyorsan ki is használtunk. Egy nap elég volt, hogy a meglevő felületekre felhordjuk a földet. A teljes előtető ekkor még nem volt készen, ezért főleg csak a monolit födémre lehetett a feltöltést elkészíteni. Az épület ÉK-i oldalán viszont a kész előtetőt is leterheltük földdel, ami a teherbírás főpróbája is volt. Ezután erről a részről lehet majd a szilvafát szüretelni. A földfeltöltést nem kell a tetőn tömöríteni, azt majd a természet elvégzi, csak a tömörödés mértékét kell vastagságban rászámolni.

Közben a nyílászárók is beépítésre kerültek, de sajnos a gyártó az egyik ablaknál a kilincseket nem a megfelelő helyre építette ki. Panaszaink ellenére a mai napig nem javítottak, de még csak nem is válaszoltak. Szomorú, ha egy építőanyag gyártó ennyire semmibe veszi az ügyfeleit!

 2016 őszétől már csak hétvégéken és szabadnapokon tudtam építkezni, így a haladási sebesség tovább lassult. A téli időszakban főleg belső munkákkal foglalkoztam, így elkészült a falfűtés előkészítése, az elektromos szerelés védőcsövezésének nagyobb része, az ablakkávák vakolás előtti komplettírozása.

Ráérő szabadidőmben megépítettem egy kis tömegkályhát is, ami a majdani prototípusa, és kísérleti példánya lett. A tél elég hideg volt 2016-17 fordulóján. December közepe tájékán indult mínusz 2-3 fokkal, ami pár nap alatt mínusz 7-re csökkent. Év végén már mínusz tízeket mértünk, majd január elejétől február első hétvégéig mínusz 12-18 (nappal, éjjel) között mozgott. A szomszéd településen műszaki ellenőriztem két épületet, amik 25-30 cm-es hőszigetelt téglákból épültek, födém szigetelve, nyílászárók beépítve. Ilyen paraméterek mellett az épületekben mínusz 6-7 fok volt tartósan úgy, hogy időnként befűtöttek. Nálunk a dombházban (ahol ajtó helyett csak fólia ajtó volt) plusz három fok alá még a leghidegebb napokon sem ment a hőmérséklet, pedig a homlokzat sem volt még leszigetelve. A három fokot kb. három hét alatt érte el 10 fokról az épület hőmérséklete. Ez napi 0,3 fok csökkenést jelent átlagban. Igaz ugyan, hogy a tömegkályhát is időnként begyújtottam, de összesen talán 5-ször, és nem a hőleadást, hanem az égés minőségét figyeltem, tehát nem fűtöttem túlságosan.

A kis tömegkályha jól vizsgázott. A begyújtást követő kb. 15 perc a rendszer felfűtéséről szólt, addig volt átlagos kéményfüst. Utána egyik percről a másikra a kéményből eltűnt a füst. Csak vibrálást lehetett látni, ami a fák elég jó hatásfokú elégését bizonyítja. Az erről készült képeken olyan a kéményen kilépő füstgáz, mintha nem is üzemelne a kályha. Tavasszal a kályhát lebontottuk, a későbbiekben fog a helyére a végleges tömegkályha megépülni.

 A vakolás az egyik olyan feladat, amit nem vállalok saját kezűleg. Ahhoz a rutin is szükséges. Egy kisebb takarítás és az épület kipakolása után várjuk a belső vakolókat. Közben kint is változott pár dolog, de a külső szigetelés és az előtető befejezése tavaszi munkának ígérkezik.

www.muszakiellenore.hu