Ezt a bejegyzést karácsony előtt szerettem volna megírni, de nem tudtam annyi időt a tömegkályhánk építésére fordítani, hogy akkor beüzemeljük.
Igen, ez egyben azt is jelenti, hogy mostanra végre beüzemeltük, bár néhány kisebb beavatkozás még hátra van. A kályha használatával úgy érzem, minőségi változás állt be a fűtésünk terén. Igaz ugyan, hogy alig vagyunk túl a szárító fűtésen, és a kályha csúcsterhelését is lassan kívánom elérni, de már most elég csak egyszer begyújtani naponta, és így is kellemesebb a klíma, mint volt a sparheltes időszakunkban két befűtéssel, folyamatosan adagolva a fát. De nézzük az építést képekben:
Egy korábbi bejegyzésemben, amikor a sparheltet mutattam meg, akkor már a képen látszott a tömegkályha betonalapja. Erre a vasalt beton alaplemezre került a tégla kiegyenlítő réteg, amivel a padlóvonalhoz képest beállítottam a szintet.
A képen látható két csőbevezetés. Az egyik az égési levegő egy részének közvetlen bevezetése a tűztérbe, a másik a lakótérből biztosított égési levegő utánpótlását szolgáló levegőbevezetés, melyet a kályhába előmelegítünk. A cél az égési levegő megosztásával az volt, hogy az égés ideje alatt a lakótérben cserélődjön kissé a levegő.
Miután elkészült a téglaalap, "szárazon" kiraktam a kályha formáját. Ez nem csak a kályha elhelyezkedésének beállítása miatt volt célszerű, hanem a soronkénti téglakötések megtervezése miatt is. Derékszögű oldalakkal határolt kályhák esetében ugyanis lehetséges akár téglavágás nélkül is kályhát építeni, de ehhez a kályhához mindenképpen kell téglát vágni. Csak az nem mindegy, hogy mennyit.
Az első sor beállítása után viszonylag gyorsan el lehet készíteni a kályha tűztér alatti részét. Sokan talán azt gondolják, hogy ez a rész a hamuzó, de nem. Részleges biotűztér készül, annak hatásfokát pedig rontaná a rostély, így az elmarad. A kályhának ez az alsó része az égési levegő elosztását hivatott megoldani.
Látható, hogy kétoldalt lesz a biotűztér levegőellátása, hátul pedig egy víztartály, ami a használati meleg víz készítését fogja biztosítani. A biotűztér hatásfoka így biztosan nem lesz az Osztrák Cserépkályha Szövetség által mért, szinte hihetetlennek tűnő 95% körüli, de ezt azért el fogjuk viselni.
Ahol a hőtágulásból jelentősebb hőmozgás alakulhat ki, oda hőálló kerámiaszálas paplan kerül dilatációnak. A tartály 100 literes, próbáltam kiszámolni, hogy kb 20kg fa elégetésekor - figyelembe véve a tégla hőtároló képességét is - ne tudjon felforrni a víz. Ezzel szeretném elérni, hogy áramszünet esetén se kelljen szünetmentes tápról gondoskodni. Egyébként a tapasztalat az, hogy kb. 15kg fa elégetése esetén csupán 65fokos víz termelődik, és az el is indul gravitációsan a puffer felé hőcserélni. Ehhez persze az égéstér egy részét el kellett választani a tartálytól, ami jó ötletnek bizonyult.
A tűzteret a tűztér ajtó tetejéig készítettem el, és utána a külső falazatot húztam fel eddig a szintig. A tűztérajtó besüllyesztve készült ami egyrészt esztétikai, másrészt biztonsági szempont volt. Alul látható az egyik tisztítónyílás.
A kályha külső falát annyira raktam föl, hogy a tűztérajtó fölötti áthidaló még elkészülhessen, csak ezután kezdtem el készíteni a tűztér szűkítést és a "torkot". Közben persze beépítésre került a lakótér levegőpótlását biztosító levegő előmelegítő cső, valamint szakaszosan belülről vakoltam a falakat.
Miután a torok elkészült, kialakult a másod égés tér, ami egyben a fekete sütő is. Itt említem meg, hogy sokak szerint a másod égéstérben nem is égnek el további szénhidrogének, csak a hőleadást fokozza. Nem tudom, üzemelés közben lehet majd tapasztalatokat gyűjteni, próbálgatni.
A sütőajtó is beépítésre került, ezzel az égésterek lezárásra felkészültek.
Oldalról fotózva látszik a füstgáz elvezetés, valamint az, hogy több harangrendszerű rekesz kialakítása is megtörtént. Hátha sikerül kicsit több hőt átadni a kályhának (Igor Kuznetsovnak sikerült).
...és megint a külső fal következett, meg a sütőtér feletti boltív...
Az első begyújtás után még tömítettem a felső ajtón, aztán rákötöttem a tartályt a melegvíz hálózatunkra. Ezen a képen már így üzemel, termeli a melegvizet, fűt a lakásban.
A kályha üzemképes, de még nincs teljesen készen! Hiányzik a fugázás, felület tisztítás, felületkezelés, a korona, a szikrafogó és a kályha előtti vágott tégla burkolat. Remélem mielőbb elkészül a következő kép, amin ezek a hiányosságok már pótolva lesznek.
A kályha több üzemállapotot tud:
- kémény előmelegítés: amikor a füstgázok a lehető legrövidebb úton a kéménybe jutnak, így előmelegítve azt, fokozva az üzemi huzatot. Hosszabb üzemszünetet követő első begyújtáskor alkalmazandó!
- csak használati melegvíz(HMV) előállítás: ha fűtési szezonon kívül kell HMV, pl. ha a napkollektorunk nem termel elég melegvizet. Tavaly 5-6 ilyen nap volt, akkor tartósan borús volt az idő, rá kellett segíteni a napkollektor melegviz termelésére. Ekkor a kályhatest csak igen kicsit tud melegedni.
- csak fűtés: ha fűtési szezonban nem kell a HMV. Ilyen esetről nem tudok, de azért kialakítható...
- egy, kettő, vagy három szoba fűtése. Valójában minimum két szoba fűtve lesz, a végleges beállításnál pedig három.
Az üzemállapotokból természetesen az a legkedvezőbb, ha a kályha teljes spektruma ki van használva, ekkor adja le a legnagyobb felületen a füstgáz a hőt, ekkor legjobb a hatásfoka. Ez az állapot a három szoba fűtés, közben HMV termelés. Így nem üzemeltünk még, és valószínűleg csak tavasszal próbálom ezt ki, mivel ahhoz teljesen kiszáradt kályha szükséges, a nagyon lehűlő füstgáz rosszabb áramlási viszonyai miatt. Az üzemállapotokat a kályha üzeme közben nem lehet váltogatni! Begyújtás előtt kell beállítani a füstgázok útját!
És végül némi technikai információ a kályháról:
- Méretei: 145*140*220cm (elvileg 6kW)
- Beépített anyagok:
- új, km tégla: 50db
- bontott tégla (kb.): 520db
- samott km tégla: 200db
- samott lap (50*25*4): 9db
- kályhás agyag : 150kg
- tűzálló agyaghabarcs: 200kg
- homok: 0.5m3
- kerámia cserép: 40db
- kerámia paplan: 2m2
- öntvényajtók: 3db
- némi vasanyag a tartályhoz, gépészethez stb.
Ha ezt mind össze adom, akkor kb. 4000kg tömeg jön ki.
Csak a samottmag hőtároló kapacitása 300 fokra felfűtve: kb. 70-80kWh, a kályha többi része is nagyjából ennyi hőmennyiséget tud tárolni, ezt folyamatosan fogyasztva sugározza ki a hőt a lakásba, ezzel létrehozva a kellemes klímát. Nagyobb hidegekben persze elképzelhető a napi kétszeri befűtés is.
