E rövid bejegyzés az első tapasztalatokat összegzi, mégpedig a műszaki ellenőr szemével.
Hőszigetelés:
Mikor beköltöztünk, még nem volt meg minden négyzetcentiméteren a hőszigetelés. Például a fal és födém csatlakozásánál, az előtető rögzítése miatt egy kb. 20 cm-es sávban körbe hiányzott a hőszigetelés. Ahogy közeledett a tél, ezt a hiányt igyekeztem pótolni, és végül egy három méteres szakaszt leszámítva el is készültem vele. A kihagyott részt azért nem fejeztem be, mert hidegebb napokon azt vettem észre, hogy néhány madár ott éjszakázott, nem akartam az éjszakai menedéküket megszüntetni. Közben folyamatosan mértem belül a fal felületi hőmérsékletét, de jelentősen nem volt hidegebb azon a nem hőszigetelt részen, mint körülötte. Viszont az íves falunk felső részén, hőszigetelés után is tapasztalható hőmérséklet-különbség a csatlakozó falrészekhez képest. Nem erre számítottam, mindkét eset kicsit meglepett, de utólag találtam rá magyarázatot.
Az első esetben a megoldás a konvex-konkáv fal-előtető csatlakozással magyarázható. A konkáv csatlakozás nem engedi túlhűlni a fal-födém csatlakozást. Az utóbbi esetben pedig 10 cm hőszigetelés esetén még mérhető a lokális hőhíd jelenség. A hőmérséklet különbség 2 fok körül van, így nem feltétlenül kell vele foglalkozni, nem biztos, hogy megéri a hőszigetelés növelésével kezelni a helyzetet.
Relatív páratartalom:
Egy lakás a páratartalom szempontjából akkor nevezhető komfortosnak, ha relatív páratartalom valahol 50 és 60% között van. Egy orvosi oldalon olvastam, hogy kisgyerekek számára kedvezőbb a kissé magasabb, kb 65%-os relatív páratartalom. 40% alatt viszont a nyálkahártya könnyebben kiszárad és betegségekkel szemben kevésbé lesz ellenálló. 65% feletti pára pedig kedvez a penészgombáknak, poratkáknak, ami más jellegű megbetegedésekhez vezethet.
A falak és a padló anyagainak páratartalom méréseiből az derült ki, hogy az épület szerkezetének külső vízszigetelése esetén is fontos a padló belső vízszigetelése! A falak ugyanis szárazok, de a padló az enyhén nedves kategóriába tartozik. Természetesen ez szemmel nem látható, csak műszerrel mérhető azokon a helyeken, ahol még nincs meg a belső vízszigetelés. A többi padló szintén száraz műszerrel is!
Kondenzáció:
A tetőablakoknál tapasztaltuk, hogy nagyobb hidegekben a dupla 4mm-es üregcellás polikarbonát lemezek belső felületén is páralecsapódás lesz. Ez nehezen kerülhető el, mert a meleg levegő hamar megtalálja a legmagasabb pontot, viszi magával a párát, majd ott lehűlve az kondenzálódik a polikarbonáton. Ezután, mint aki jólvégezte dolgát lehűlve távozik helyet adva a következő adag meleg levegőnek. Megoldást nem az üveg agyonszigetelésében látom, hanem a kondenzátum elvezetésében, amire már megszülettek fejemben a megoldási lehetőségek. Idén ezeket is realizálom.
