A bozót és cserje irtáson már rég túl vagyunk, így az első lépés a humusz leszedése, és deponálása. Ez kerül le először a felületről és ez kerül vissza utoljára. A mélyebben termett talajoktól elkülönítve tudjuk megvédeni a telken keletkezett humuszvagyont. A humuszt is két külön helyen depóztuk le. Az egyik depóba került az épület tetejére visszakerülő humusz, a másikba az épület köré terítendő. Ez utóbbi tulajdonképpen együtt van depózva a többi talajjal, csak egy tömbben, így visszaépítésnél csak kis része fog keveredni, ami a mélyebb rétegekbe kerül majd.
Tudott dolog, hogy a Nyakast az évszázadok során össze-vissza furkálták a szőlőművesek, hogy boraiknak megfelelő pincéket alakítsanak ki. A szomszéd szólt is, hogy vigyázzunk, mert az Ő telkén beszakadt egy pince, amit aztán fel is töltöttek. Szerencsére ennek iránya nem az épülő épület irányába mutatott. Azon kívül jelezte, hogy egy legenda szerint a középkori szerzetesek, és talán az érdekelt nemesek is szükségét érezték egy alagút építésének az Esztergomi Bazilika, a Zsámbéki Romtemplom és a Székesfehérvári Bazilika, vagy a vár között. Kevés esélyét éreztük annak, hogy pont az épület helyén találjunk valami ilyesmit.
Ahogy haladt a földmunka, egyszer csak kezdett kirajzolódni a falban egy boltozatos forma, amit átlósan kaptunk el. Nem állítjuk, hogy a középkorban készült neves alagutat találtuk meg, de figyelemre méltó, hogy pontosan a Romtemplom irányába mutat.Sajnos már teljesen feltöltődött, tömörségét tekintve a termett talajra hasonlít. Azért pár próbafúrást készítek, hátha előkerül egy ereklye :-)
A munkagödör bal hátsó sarkában látható a boltozat kirajzolódása.
Ha a gödör alján az alagút oldalára merőlegesen lemérjük a szélességét az derül ki, hogy kb. 3 méter széles lehetett. Nincs a boltozat kirakva téglából, vagy kőből, ezért arra következtetünk, hogy nem boros pince volt. A kérdést nyitva hagyjuk, és megelégszünk azzal, hogy évek múlva sejtelmesen beszélhetünk az építkezéskor talált rejtélyes alagútról...
(Közben pontosabb mérést végeztem a valamikori alagút szélessége ügyében, és az derült ki, hogy legalább 4,5 méter széles volt.)