Az épület DK-i oldal padlóvonala szintben találkozik a meglevő terepszinttel, így felgyülemlő víz nem fogja veszélyeztetni a szerkezetet. A fenti részekről lefolyó vizek a laborvizsgálaton agyagos iszapnak minősített talajon nem tudnak hirtelen az alapozási sík közelébe jutni, rétegvizekkel nem találkoztunk. A felszíni vizek talpárokkal lesznek elvezetve. Ezen tények azt bizonyítják, hogy drénezésre nem feltétlenül van szükség, annak szerepét betölthetné a zúzottkő feltöltés, ami az épület alá kerül. Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy az épület köré drénvezetéket készítünk. 

A drénvezetéket geotextilre fektetve, geotextil védelembe helyeztem, köré 10/20-as zúzottkő került. 

 A drénvezeték a környezeténél kicsit mélyebbre került, a földmunka mindenütt a vezeték felé lejt. Az alatta/mellette látható geotextillel még be lett takarva, ezután kezdődhettek meg az alapozási és zúzottkő ágyazati munkálatok.

Az egész épület egy vasalt aljzaton fog nyugodni, azonban az aljzat alatt ott az alapozás is. Ezért az épület alá tervezett kavicságyazatra teherviselés szempontjából nincs szükség, más szerepet kap. A beépített anyag 55 mm maximális szemnagyságú zúzottkő, egy közeli bányából. Szerepe pedig a hőszigetelés fokozása a mellett, hogy az épület egyébként megkapja a szükséges hőszigetelést is. A képen látható mészkő hővezetési tényezője jóval kisebb, mint pl. a kavicsnak, vagy más kőzetnek. Ugyan nem ér fel a hagyományosnak nevezhető hőszigetelések tulajdonságaival, de olyan, mintha több centivel növeltük volna a padló szigetelését.

A képen több építési lépcső is látható: alapozás, zúzottkő, szerelőbeton. A szerelőbetonon fog épülni a vasalt aljzatnak nevezett vasbeton lemez. 

Miután elkészült a szerelőbeton, letakartam fóliával, ami egyrészt biztosítja, hogy az egyre hidegedő időjárás esetén is jobban megmaradjon a beton kötési hője, másrészt letakarás előtt meglocsoltam, és takarás után így megspóroltam az utókezelést. Még négy nap múlva is cseppnedves volt a fólia alsó része, ami bizonyítja, hogy a szükséges kötési víz rendelkezésre állt a betonnak.

Közben megérkezett a tél hidegebb időszaka, így le kellett állni a kivitelezéssel. Pillanatnyilag várjuk, hogy kedvezőbb hőmérsékletek legyenek, és el lehessen kezdeni a szerkezetépítést, amit ha kell már lehet téliesített munkaterületen végezni.

Lehet, hogy a korábbi bejegyzésemben felkeltettem az érdeklődést a hátsó sarokban látható alagúttal kapcsolatban. Azóta belefúrtam a feltöltődött talajba, de sajnos nem találtam kincset :-( Viszont egy nagyon érdekes felfedezést tettem. Az alapozási sík alatt kb. két méterrel egyre nedvesebb lett a kifúrt talaj. Azt feltételezem, hogy az alagút, ha mesterséges volt, akkor a Romtemplom vízellátását is biztosíthatta. Lehet, hogy szándékosan, de lehet, hogy véletlenül sikerült így, viszont a feltöltődésbe biztosan fontos szerepet játszhatott ez a víz. A későbbiekben még feltárom egy helyen az alagutat, hátha sikerül a felszín alatt kb. öt méterrel találni locsoló vizet. Ez nagy fegyvertény lenne az egyébként 45-50 méter mélyen elhelyezkedő talajvízzel szemben.

www.muszakiellenore.hu